Szederkényi Zsolt írása

Bevezető:
Mindenkinek az az érdeke, hogy guruljunk


2025. április 10–11-én vettem részt Debrecenben a MAJOSZ (Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége) tavaszi meetupján az xFLOWer képviseletében, ahol autóipari gyártók és az őket kiszolgáló beszállítók gyűltek össze, hogy megvitassák az autóipar jelenét és jövőjét: a digitalizáció, az automatizáció, a képzett munkaerő hiánya és a versenyképesség kérdéskörét.

Az alábbiakban osztok meg néhány számomra érdekes gondolatot.

Majosz-SzederkenyiZsolt-Debrecen
Szederkényi Zsolt, Majosz, Debrecen

Automatizáció: ma már nem opció, hanem kényszer

„Az automatizáció ma már nem opció, hanem az egyetlen út.”

A munkaerőhiány szinte minden iparágban érezhető. Ha nincs ember, akkor géppel vagy szoftverrel kell megoldani – ez lett a csendes mottó. A rutinfeladatokat bízzuk a gépekre, így a meglévő kollégák arra koncentrálhatnak, ahol emberi hozzáadott értékre van szükség.

Az automatizáció tehát nem az ember kiváltásáról, hanem a munkája kiterjesztéséről szól – és nem csak gyártósoron. A folyamatautomatizálás, amit az xFLOWer is kínál, ebben éppolyan fontos, mint a robotkar vagy az RPA.


Low-code/no-code megoldások: fejlesztés házon belül

„Low-code/no-code eszközökkel nekünk kell fejlesztenünk, mert mi tudjuk legjobban, mire van szükségünk.”

A digitalizáció jövője a cégen belüli fejlesztés. A low-code/no-code platformok lehetővé teszik, hogy nem informatikus munkatársak is aktívan alakítsák a cég működését. Az xFLOWer ilyen eszköz: olyan kezekbe adható, akik valóban értik az üzleti folyamatokat.


Húsz éve stagnáló termelékenység – kiút a hozzáadott érték növelése

„Sem bérben, sem energiában nincs már akkora versenyelőnyünk, mint korábban – muszáj a hozzáadott értéket növelni.”

A magyar ipar termelékenysége évek óta stagnál. A megoldás nemcsak gépekben van, hanem abban, hogyan szervezzük meg a munkát. Egy robot vagy szoftver csak akkor hasznos, ha jól megtervezett folyamatba illeszkedik. A folyamatautomatizálás itt kulcs.

Egy vállalatnál a távol-keleti munkavállalók jelenléte motiváló hatással volt a magyar dolgozókra – a közvetlen összehasonlítás hatására nőtt a termelékenységük. Ez is mutatja, mennyire fontosak a visszacsatoló és mérő rendszerek.

Gyakori jelenség lett az is, hogy gépek állnak. Nemcsak emberhiány, hanem munka hiánya is okozhatja. Többször elhangzott a mozdonyvezető nélküli mozdony példája: adott a gép, de nincs, aki elindítsa.


A rugalmasság lett a túlélés kulcsa – a válságok új korszaka

A kerekasztal egyik fő üzenete: napról napra minden változik. Azok a cégek tudnak nyertesen kijönni az olyan helyzetekből, mint például a vámháború, amelyek gyorsan tudnak reagálni.

Lehetett sejteni a vámháborút, de az igazi kihívást nem a direkt intézkedések, hanem az indirekt hatások jelentik. Egyik nap van vám, másik nap nincs – „most akkor mi van?” Egy multinacionális vállalat számára ez a napi szintű környezeti bizonytalanság kifejezetten megterhelő.

A rugalmasság nemcsak a döntéshozatalban, hanem az IT-rendszerekben is kulcstényező. Olyan háttérrendszerekre van szükség, amelyek le tudják követni a napi szintű változásokat – új szabályokat, új prioritásokat, új piacokat.

Majosz-Trump
Trump és a vámok


Kínai beszállítói elvárások: sebesség kontra szabályozás

„Kínai beszállítónak lenni: sebesség” – hangzott el a beszállítói lánc képviselőitől.

Ez az elvárás alapjaiban különbözik az európai gyakorlatoktól. Az itt letelepedő kínai cégeknek nemcsak az EU-s működési logikát kell megtanulniuk – jelenleg még tőlünk tanulják, hogyan kell megfelelni a szabályozásoknak –, hanem az is kérdés, hogyan tudnak majd együttműködni a saját, otthonról hozott gyártási sebességkultúrával.

Ez a kettősség – gyorsaság és szabályosság – komoly feszültséget szülhet, amelyet csak rugalmas, szabályozott, de mégis gyorsan alakítható folyamatmenedzsment rendszerek tudnak kezelni.


Szlogen egy mondatban: „Mindenkinek az az érdeke, hogy guruljunk.”

Ez a mondat többször is elhangzott a beszélgetések során – tömören összefoglalja az ipar közös célját: haladni kell, mert aki nem gurul, az lemarad.

Mindeközben Európa egy másik kihívással is szembenéz: az önbizalom elvesztésével. Ez a bizonytalanság nemcsak a belső működést rontja, hanem összezavarja a vevőket is. Egy beszédes példa: „12 hajtásláncot nem ért meg a világ.”


A BMW debreceni gyára: a jövő iparának tükre

Dr.-Ing. Jochen Lorenzen bemutatta a BMW debreceni gyárát, a tervezési és építési folyamatokat. Ez önmagában is lenyűgöző: néhány év alatt nulláról felépül egy olyan üzem, ahol óránként 60 autót lehet gyártani.

A kihívások között: az emberek, a fenntarthatóság, a folyamatkiválóság, és természetesen a digitalizáció.


Amikor a Ford vezér Xiaomi autót vesz

A Ford vezérigazgatója Xiaomi autót vásárolt.
Miért? Hát ezt elég nehéz megmagyarázni a családnak, a kollegáknak, a piacnak és a befektetőknek!

„Olyan jó az autó, hogy azt meg kellett venni.”

Ez sokatmondó. A digitalizált termékek gyors fejlődése már nemcsak gyártási, hanem stratégiai szinten is példát mutat – még a legnagyobbaknak is.


A Bosch, az innováció és az elveszett tudás

Dr. Szászi Istvántól néhány idézet:

„A Bosch 20 percenként ad be szabadalmat.” 

„Ha a Bosch tudná, amit a Bosch tud – annak nagyon örülnénk.”

Ez a belső mondás mutatja: a tudás csak akkor érték, ha elérhető. A kihívás nem a tudás hiánya, hanem annak áramoltatása – ebben is segíthet egy jól strukturált workflow rendszer.


HR digitalizáció: az emberi oldal automatizálása

HR-folyamatokat sem lehet már kézzel végezni. Kiválasztás, onboarding, belső képzés – ha nő a létszám, a folyamatokat is fejleszteni kell. 

Szakképzés és karrier: hol a megbecsülés?

A képzés felelőssége egyre inkább áttevődik a cégekre. A szakmai karrierút nem elég vonzó – „amíg nem vagyok menedzser, addig nem vagyok senki.”

Korábban sokkal menőbb volt egy fiatalnak az autóiparban dolgozni. Ma is hajlandóak napi 100 km-t ingázni, de ez már nem a munka varázsa – inkább a céges juttatásoké.

Nem mindegy, hogyan hívunk egy pozíciót: betanított munkás vagy hegesztő specialista – ugyanaz a feladat, de teljesen más presztízs.


Hogyan segíthet az xFLOWer, hogy segít a folyamatmenedzsment?

 

Az xFLOWer egy low-code alapú folyamatmenedzsment rendszer, amelyet kifejezetten olyan vállalatok számára fejlesztettünk, akik gyorsan változó környezetben működnek, de nem akarnak kompromisszumot kötni az átláthatóság, a szabályozottság és a hatékonyság terén.

Segítségével:

  • automatizálhatók a belső üzleti folyamatok – gyártástól a HR-ig,

  • átláthatóvá válnak a döntési láncok, határidők, felelősök,

  • a szervezet saját maga alakíthatja a működését programozás nélkül,

  • a HR-folyamatokat (pl. onboarding, képzés) is digitálisan követhető rendszerré lehet alakítani,

  • és egységes működést lehet kialakítani különböző részlegek vagy partnerek között is.

Nem robotokat adunk, hanem egy olyan keretrendszert, amelyben ember és rendszer kéz a kézben tud hatékonyabban dolgozni, felfűzve rá mindent ami digitalizálható!

Hasonló írások