Új sorozat blogunkon - Folyamat alapon

Új sorozat blogunkon - Folyamat alapon

Sokszor, sokhelyütt hangsúlyoztuk, hogy hitünk szerint minden szervezet tevékenysége üzleti folyamatokra, tevékenyégláncokra épül. Ez magában hordozza a szervezettség iránti igényt valamint, hogy tervezetten, rendszerezetten végezzük tevékenységeinket, illetve, hogy az operatív munka során önállóan is értelmezhető, izolált tevékenységek gyakorlatilag nincsenek.

Miért van erre szükség?

Az előző állításunkat tovább fűzve láthatjuk, hogy ha nincsenek izolált, minden egyébtől független tevékenységek, akkor bizonyos összefüggéseknek kell fennállni az egyes tevékenységek között. Egyszerű példával élve lehetséges, hogy az értékesítő csapat napi munkájának nincs sok köze a kivitelezéshez, megvalósításhoz, az összefüggések mégis egyértelműek: eladás nélkül nincs kivitelezés, teljesítés nélkül nincs eladás. Vagy vegyük például az árazást: egy értékesítő sem árazhat hasra ütés szerűen: az árazási stratégiák egyik kulcsfontosságú eleme a teljesítés költsége - legyen szó termékről, szolgáltatásról vagy bármiről. De ugyanez igaz a teljesítés határidejére: az értékesítés ad ajánlatot és ez a szervezeti egység köti meg a szerződést is, de a kivitelezésért felelős szervezeti egység határozza meg időbeli kereteit - nem mondhatja az értékesítő, hogy "holnapra kész", ha tisztában van azzal, hogy a kivitelezés átfutása előreláthatóan két hét lesz. Természetesen még rengeteg ilyen példát sorolhatnánk, mindenki láthatja saját vállalkozásában vagy munkájában, hogy hogyan dolgoznak együtt eltérő funkciók, egységek, egyének. 
Mindezzel előállnak azok az összefüggések, amelyeket mindig figyelembe kell vennünk, és amelyek egymásutánisága meghatározza üzleti folyamatainkat. Az alcímben feltett kérdésre a válasz tehát, hogy azért van szükségünk folyamatszemléletű működésre, mert ez mindenképpen jelen van cégünk életében - ha tudunk róla, ha nem. 

Hogyan lesz ebből folyamat?

Szintén érdekes kérdés, hogy az előzőekben említett tevékenységek sorrendisége, egymásutánisága hogyan alakítja és határozza meg üzleti folyamatainkat. Ha kicsivel közelebbről szemlélünk egy tevékenységet láthatjuk, hogy minden  tevékenység bizonyos elemi lépésekből áll, amelyek elvégzése részeredményeket szolgáltat. Azaz amikor időben első helyen lévő tevékenységünk készen van, akkor léphetünk tovább vele, nem lehet a végéről kezdeni tevékenységünket. Gondoljunk bele, banális példával élve, vajon mi történne, ha például egy árajánlatot először kiküldenénk az ügyfélnek, majd ezután kezdenénk el szerkeszteni és jóváhagyatni...? Amilyen nevetséges a példa, olyan gyakran fordul elő, - ha nem is ilyen triviális szinten - hogy nincs abban konszenzus, melyik tevékenységet milyen sorrendben kell elvégezni. Ez gyakorta a munkavállaló tapasztalatára, kreativitására van bízva, ami viszont inkonzisztens megvalósítást eredményez. 
Legkésőbb itt kerülnek be a képbe az üzleti folyamatok, amik pontosan, nagy részletességgel írják le az egyes tevékenységeket, a szükséges lépéseket, azok határidejét, minőségi követelményeit, stb.

A sorozat

Mivel az operatív tevékenységek mindegyike értelmezhető folyamatként, arra szeretnénk részletesen rávilágítani, hogy mely tevékenységek pontosan milyen üzleti folyamatok, lépések, tevékenységláncok mentén kerülnek vagy kerülhetnek kivitelezésre.
Így, ha első ránézésre kérdésesnek is tűnne, hogy vajon egy adott funkció körülírható-e üzleti folyamatokkal, egyértelmű igen lesz a válasz - minden tevékenység körülírható üzleti folyamatokkal!
Következő posztjainkban részletesen is megvizsgálunk bizonyos területeket, céges tevékenységeket és megmutatjuk, hogy hogyan lehet ezeket üzleti folyamatokként értelmezni. Sőt, megmutatjuk azokat az eszközöket is, amelyekkel ezek a folyamatok kezelhetők, akár automatizálhatók is. Tartsanak velünk!