Adatvezérelt döntések - middleware nélkül nem megy

Adatvezérelt döntések - middleware nélkül nem megy

Az ipar 4.0 kifejezés az elmúlt években szinte minden ipari innováció kapcsán felmerült. Nagyjából ugyanez elmondható a digitalizáció és digitális transzformáció kifejezések kapcsán. Mindhárom kifejezés középpontjában - az automatizálás mellett - az adatok gyűjtése, értelmezése és az eredmények alklamazása áll, melyek alapján jobb, megalapozottabb üzleti döntések hozhatók.

Ugyanakkor ezek aaz adatok főként komplex üzleti döntések meghozatalában lehetnek segítségünkre, viszont ehhez szükséges, hogy több rendszerből származó adatokat tudjunk összefüggéseikben is értelmezni.
Ezek az adatok a vállalat sok területéről származnak: termelés, pénzügy, munkaügy, értékesítés, marketing és így tovább. Ennek megfelelően az adatok begyűjtése, strukturálása és emberileg is értelmezhető formába öntése nagy feladatnak látszik, erre a célra alkalmas rendszerek nélkül.

Adatcsere, adattovábbítás vagy adatgyűjtés?

Mindenekelőtt fontos, hogy az egyes szorosan kapcsolódó fogalmakat a szükséges mértékben elkülönítsük és így értelmezzük ezeket. Adattovábbítás vagy adatcsere megtörténhet két rendszer között, ahol az egyik rendszer a másik számára ad át bizonyos előre meghatározott adatokat, általában előre meghatározott időben, módon és struktúrával. Ekkor gyakorlatilag valamilyen plusz adatunk keletkezik egyik vagy másik rendszerben, amit azonban még ki kell nyernünk a rendszerből, hogy értelmezhessük, sőt, sokszor további rendszerekből származó adatokra is szükségünk lesz, hogy kellő mértékben támogathassunk komplexebb üzleti döntéseket is. Így hiába történik meg az adattovábbítás egyik vagy másik rendszerünkben, mégis manuálisan kell összegyűjtenünk, egységesítenünk és valamilyen olyan - általában BI - eszköz felé továbbítanunk, amiben meg tudjuk jelentíteni valamilyen értelmezhető módon a begyűjtött adatokat. Ahogy látszik ez a módszer nem túl hatékony, sok emberi erőforrást igényel és bizonyos szinten bizonytalannak is mondható. Ennek oka, hogy az egyes rendszerek, bár össze lehetnek kötve különféle interfészekkel és még az adatcserét is lehetővé teszik egymás között, mégsem alkalmasak komplex, heterogén adatok gyűjtésére és automatikus továbbítására.

Mit tesz hozzá a middleware?

A middleware egy olyan szoftverréteg, ami gyakorlatilag beépül két vagy több rendszer közé és biztosítja a kapcsolatot közöttük. Ez önmagában csupán két vagy több interfészt jelentene, azonban a middleware automatizált üzleti folyamatokat is kezel. Azaz nem csak a kapcsolatot biztosítja rendszereink között, hanem tartalmazza azokat a logikákat és algoritmusokat, amik alapján komplex adataink értelmezésre kész formában kerülnek továbbításra BI eszközünk felé. Egy viszonylag egyszerű példával élve, ha szeretnénk meghatározni, hogy mely ügyfeleink tartoznak az időben vagy késve fizető csoportokba, akkor a következő - némileg egyszerűsített - automatizált folyamat futtatása lehet szükséges a middlewareben:

  1. Ügyféladatok kinyerése a CRM rendszerből
  2. Pénzügyi adatok kinyerése a pénzügyi rendszerből, ezek párosítása az ügyféladatokkal.
  3. A fizetési határidők és a teljesítési időpontok ügyfélhez rendelése
  4. Döntési logika futtatása: mely ügyfeleknek volt X napnál tovább elmaradása az elmúlt Y hónapban?
  5. Eredmények letárolása a middleware adatbázisában
  6. Az algoritmus eredményeinek továbbítása a BI rendszer felé
  7. Akár további lépések: jelentésküldés az adattovábbításról, log file elkészítése, akár kintlévőségkezelési folyamat automatikus indítása a rosszul fizető ügyfelek felé.

Ahogy látható, egy viszonylag egyszerű döntés (azaz: melyik ügyfél milyen kategóriába kerüljön?) meghozatalához is több rendszerből származó adatok szükségesek és mindezen túlmenően még a döntési logikát is be kell építeni valahova. A valós üzleti döntés csak ezután hozható meg, hiszen amikor az egyes kategóriákba tartozó ügyfelek besorolásra kerültek, valamilyen módon optimalizálni kell ezek arányát: legyen minél több jól és minél kevesebb rosszul fizető ügyfél. Hogyan érhetjük ezt el? Erre a kérdésre már nem tud választ adni a middleware, sem más rendszerek. Ugyanakkor egy sor további ügyféladat elemzésével megállapítható például, hogy mik a nem fizető ügyfelek további közös tulajdonságai - ezek lehetnek demográfiai, földrajzi vagy bármilyen egyéb, rendelkezésre álló adatok is. Ezekből már lehet olyan következtetést levonni, ami segíti az állomány tisztulását, vagy további kockázati kategóriákat lehet létrehozni, így a kockázatosnak minősülő ügyfelek számára magasabb díjazást állapíthatunk meg vagy jutalmazhatjuk jólfizető ügyfeleinket. Azonban ezek is különféle adatokon alapuló, automatikus folyamatok futtatását teszik szükségessé, például ha megvan a rosszul fizető ügyfelek listája, akkor ezekhez hozzárendelhetünk például demográfiai vagy egyéb adatokat. Ebből pedig láthatjuk azokat a mintákat, amik közösek a rosszul fizető ügyfelekben, például a 86%-uk 21 év alatti vagy, hogy 73%-uk kistelepülésen él, és így tovább. Ebből már következtethetünk arra, hogy a fenti kritériumoknak megfelelő ügyfelek magasabb kockázatot jelentenek, így például magasabb szolgáltatási díjat állapíthatunk meg számukra. Természetesen az előbbi példával senkit semmilyen módon nem szeretnénk méltatlanul elítélni, a demográfiai adatok és az ezekből levont következtetések bármilyen variációban és társadalmi csoport esetében előfordulhatnak.

Összegezve

Az összetett üzleti működés és a régóta meglévő globális, hiperkompetitív üzleti környezet miatt gyors, digitális eszközökre van szükségünk vállalkozásunk minden területén. Ez azért szerencsés, mert így rendszereinkben nagymennyiségű adat gyűlik fel az évek során, melyeket adatvezérelt döntéseink meghozatalára használhatunk. Ugyanakkor a fenti példákból is látható, hogy az adatok megléte önmagában nem elégséges, olyan rendszerek is szükségesek értelmezésükhöz, amelyek más kategóriába tartoznak - azaz valamilyen BI eszköz és middleware. Mindegyik eszköznek megvan a maga szerepe az üzleti folyamatokban és általában egyik sem helyettesíthető a másikkal. Érdemes talán úgy tekintenünk IT rendszereinkre, mint csapatunk tagjaira. Ebben a leosztásban a middleware lesz a csapatkapitány, - vagy éppen vezető, igazgató, ahogy tetszik - aki mindig megmondja, mit kell tenni és a saját részét is hozzáteszi a tevékenységhez, míg a BI eszköz egyfajta eredményjelző táblához is hasonlítható, amely meg is jeleníti munkánk eredményét, azaz összetett adatainkat értelmezhető, vizuális formában.
Így tehát néhány lépésben eljuthatunk az adatokra alapuló üzleti döntésekhez, melyek gyakorlatilag mindig pontosabb, megbízhatóbb és akkurátusabb alapot szolgáltatnak döntéseinkhez, mint megérzéseink vagy mintha töredezett, torzult, adott esetben elavult információk alapján szeretnénk döntéseinket meghozni.